slideshow 1 slideshow 2 slideshow 3

Gyógynövény-terápák

A szervezet sokféle képpen reagál a gyógynövényes kezelésekre. A reakciók csoprtosításával alakult ki a hagyományos felosztás, amely nyolc alapvető terápis módszert, kezelési eljárást alkalmaz. Ezek pedig a következők:

Erősítés, tonizálás
Hashajtás
Hánytatás
Izzasztás
Nyugtatás
Stimulálás, serkentés
Vértisztítás
Vizelethajtás (folyadékegyensúly szabályozása)

Az egyes terápiás módszerek a betegségek bizonyos fajtái ellen használhatóak, és igen gyakran több módszer együttesével érhető el a kívánt gyógyhatás.

A kezelést mindig a szervezet erejéhez, energiájához kell igazítani. A legyengült szervezet kevés energiával rendelkezik, amelyet az eljárás során figyelmbe kell veni, és a beteg pillanatnyi állapotának legmegfelelőbb eljárást kell alkalmazni, mert csak így érhető el a gyorsabb gyógyulás.

Erősítés, tonizálás

Erősítőként azokat a gyógynövényeket használjuk, amelyek a szervezet energiáit megnövelik. Használatukat elsősorban olyan betegeknek javasolják, akik gyengék, kimerültek és egészségi állapotuk leromlott. Az erősítő kezelést a heveny betegségekből való felépülés során, és a krónikus betegségek utáni megerősödés érdekében is alaklamazzák. Az erősítő szerek akkor is jót tesznek, ha az egészség megőrzése a cél, illetőleg a szervezet egyensúlyát szeretnénk visszanyerni.

Az erősítők táplálják a szerveket. A gyógynövények egy része elsődlegesen tápaanyagokat szolgáltat, mint a vitaminok, ásványi sók és cukor. Ezeket hívják yin-toniknak. (Pl. tengeri algák, fekete nadálytő, pitypang levele.) Más fajok kiegyensúlyozzák és mozgósítják a szervek energiáját, képessé téve azokat a tápanyagok hasznosítására. Ezek a yang-tonikok, amelyek általában gyökerek és kérgek. (Pl. közönséges bojtorján, aranygyökér.)

Az erősítő növényeknek az a szerepe, hogy megszüntessék a szervezetben mutatkozó hiányokat. Ha a szervezet valamely funkciójában elégtelenség tapasztalható, akkor ez általában az összes többiben is megnyilvánul. Ha valakinek erősen legyengült a szervezete, akkor az erős yang-tonik alakalmazása nem javallott, mert ezektől a szervzet méginkább kibillen az egyensúlyi állapotából. Először enyhébb hatású tápláló yin-tonikot kell fogyasztani. (Pl. gyümölcsök, gyógynövények virágai és levelei.)

Hashajtás

A növényi hashajtók alakalmazása olyan betegségeknél hasznos, amelyekhez túlzott váladéktermelés, mérgek képződése, és gyenge kiválasztás, ürítés társul. A hashajtók alkalmazása kimeríti a szervezetet, ezért a mértéktelenül nem használhatóak.

A gyógynövények sokféle módon segítik elő az ürítést. Némelyek, mint a szeldelt levelű rebarbara az epe vékonybélbe juttatásának serkentésével fejtik ki hatásukat. Más növények, mint például az igazi édesgyökér, valamint a különféle olajok mintegy kikenik a beleket. A salakképző hashajtók, mint például a lenmag megduzzadnak a nedvesség hatására és ezzel erősen megnövelik a salakanyagok terjedelmét, tömegét. Ezek a növényi magvak egyúttal táplálóak is.

Hánytatás

A hánytató növények a gyomor gyors kiürülését eredményezik. Erre olyankor lehet szükség, ha valaki túl sokat evett, vagy olyan mérgező anyagot fogyasztott, amely nem maró hatású. A maró anyagot nem szabad hánytatással eltávolítani, mert ismételten felmarja a nyelőcsövet.

A hánytatás erősen csökkenti a szervezet energiáit, ezért nem alkalmazható olyan személynél, aki már amúgyis nagyon legyengült. A hánytatást követheti egy enyhe serkentő, élénkítő kezelés.

Izzasztás

Az izzasztást külső okokra visszavezethető betegségek kezelésére, megfázásra, influenzára, lázra használják. Kétféle modón történhet a kezelés. Az egyik a lazító, nyugtató hatású izzasztó, mint például citromfű, és a másik a serkentő, élénkítő hatású, mint például a fekete bodza, borsmenta.

Az izzasztó teákat melegen kell elfogyasztani. Ugyanezek a gyógynövények, hideg tea formájában vizelethajtóként funkcionálnak.

Nyugtatás

Ezt a kezelést akkor kell alkalmazni, amikor nagyfokú nyugtalanság, idegesség, vagy izgalmi állapot áll fenn, amely gátolja a betegségből való kigyógyulást. A nyugtatóknak három fajtája van. Ezek a gyulladáscsökkentő nyálkahártya-bevonó, idegerősítő és görcsoldó hatású anyagok. A kezeléseket egy-két napon át intenzíven kel folytatni.

A gyulladáscsökkentő nyálkahártya-bevonó hatású gyógynövények és táplálékok mintegy „megkenik” az ízületeket, a csontokat és a béltraktust. (Pl. fekete nadálytő gyökere, meleg tej.)

Az idegerősítő szerek táplálják, erősítik az idegrendszert és kiegyensúlyozzák az energiáját. (Pl. közönséges macskagyökér.)

A görcsoldószerek csökkentik az idegi eredetű feszültségeket az izmokban, vázizmokban, és a belső szervek simaizmaiban. (Pl. közönséges macskagyökér, kínai angyalgyökér.)

Minden esetben fontos, hogy kellő mennyiségű kálcium jusson a táplálékkal a szervezetbe, mert lényeges szerepe van az idegrendszer és az izmok együttműködésében.

Stimulálás, serkentés

Ennek a terápiás eljárásnak az a célja, hogy a test életerejét serkentse, felpezsdítse, mozgósítsa, annak érdekében, hogy a szervezet kivesse magából a betegséget. A növényi serkentőszereket más gyógynövényekkel együtt adva elősegíthetjük azok felépítő, fentartó, erősítő funkcióit. A hatékony növényi serkentőszerek gyömbért, erősparikát, fokhagymát, fekete borsot és szegfűszeget tartalmaznak.

A stimulánsok serkentik az anyagcserét, fokozzák a keringést, megszüntetik az energiagátakat, eloszlatják az elzáródásokat. A serkentőkkel a szervezet mélyén rejlő energiáit mozgósíthatjuk, hogy leküzdhesse a betegséget.

Sok betegség abból ered, hogy a vér, a nyirok, a tápanyagok, vitaminok, ásványi sók, a salakanyagok, vagy az idegi eredetű energia akadályba ütközik. A stimulánsok fontos eszközei a szervezetben hideg, inaktív területeket képező gátak áttörésének. A keringés javulása visszaállítja a normál aktivítást és helyreáll a dinamikus egyensúly.

A serkentő terápiával a nyengeség érzésével járó betegségek, a hosszantartó hőemelkedés, és a nem megfelelő emésztés eredményesen kezelhető.

A serkentő terápiát nem szabad alkalmazni, ha a szervezet erősen legyengült, mert ilyenkor a szervezet erőforrásai már kimerültek. Nem lehet serkentő szereket használni akkor sem, amikor a szervezet a mérgező anyagokat távolítja el a bőrön át, kiütéses bőrbajok formájában. Minimálisra kel csökkenteni a serkentő szerek alkalmazását idegesség és magas vérnyomás esetén.

Vértisztítás

A vér és a nyirok számtalan mérgező anyagot szállít, amelyek legtöbbje savanyú, savas hatású. Ezek között szerepelnek az ételek és italok alkotórészeként elfogyasztott tartósító szerek, amelyeket a szervezet nehezen tud kiüríteni. Ide tartoznak a szervezet természetes salakanyagai, amelyek kiürítetlenül nagy mennyiségben képződnek, illetve kiválasztásuk, ürülésük nem megfelelő. A vér tisztaságáért a szervezetben a vékonybél felel, amelynek a hasznosítható tápanyagokat el kell választania a teljes fölvett anyagmennyiségtől. A vér tisztaságát másodlagosan befolyásoló szerv a máj, a vese és a vastagbél.

A vért többféleképpen lehet megtisztítani.
a) a savakat erősen lugos hatású gyógynövényekkel direkt módon semlegesítjük (pl. pitypang segítségével), b) a szervezet létfontosságú funkcióinak - különösen a máj, a vese, a tüdő és a vastagbél -, müködésének serkentése révén (pl. aranygyökér segítségével),
c) a fölösleges nedvessség (víztartalom) és a zsírtöbblet eltávolításával azokról a helyekről, ahol a méreganyagok raktározódnak (pl. útifű segítségével),
d) a fölösleges „meleg” kiküszöbölésével elsősorban a vékonybélből (pl. szeldelt levelű rebarbara segítségével).

Az egyik legjobb vér- és nyiroktisztító gyógynövény a kansasi kigyógyökér. Ez a növény a vértisztítás mind a négy formájához hozzájárul valamilyen mértékben. Hasznos vértisztítók a közönséges bojtorján gyökér, pitypang, réti lóhere.

A vértisztítók alkalmazása különösen fontos a fertőzések kezelésében. Gyógynövények segítenek a fertőzések következtében képződött mérgek eltávolításában, és segítenek a fölösleges nedvesség eltávolításában, amely a fertőzés táptalaja.

Vizelethajtás (folyadékegyensúly szabályozása)

A testnedvek legnagyobb része víz. E fontos összetevő mennyiségének szabályozásával helyreállíthatjuk, illetőleg megőrizhetjük egészségünket és jó közérzetünket. A szervezetben a folyadékok, testnedvek mennyisége nagyon gyorsan változhat, amely kihatással van érzelmeinkre. Az érzelmek változása gyakran a folyadékmennyiség változásához kapcsolódik. Például a nők a menstruáció előtt érzékennyebbek. Ugyanebben az időszakban fokozott mértékű folyadékvisszatartás tapasztalható szervezetükben.

A szervezetben felgyülemlett túl sok víz gyengeség, erőtlenség érzéséhez és depresszióhoz vezethet. A túl sok víz ingerlékenységet, indulatokat vált ki. A szervezet víztartalmának csökkentésére szolgáló legfontosabb módszer a vizelethejtó gyógynövények alkalmazása. Fontos vizelethejtó a mezei zsurló, a medveszőlő, a borókabogyó. Ezen növények használata növeli a képződött vizelet mennyiségét, csökkenti a vérnyomást és elősegíti a vér tisztulását.

Az optimális folyadékegyensúly fenntartásához fontos, hogy szabályozzuk a vízfogyasztást. Ha feltűnően szomjasak vagyunk, végig kell gondolnunk az okát. Amennyiben a szomjúságot a fűszeres ételek okozzák, akkor csökkentenünk kell a fűszerek mennyiségét. Ha viszont a feltűnő szomjúság oka a sportolás, akkor a vízpótlás igénye természetes, hiszen fokozott vízveszteség miatt következett be a szomjúság érzése.

Amikor gyógynövényes kezelésben részesülünk, számolni kell a teákkal felvett vizmennyiséggel is. Ha ez túl soknak bizonyulna, akkor a készítményt más formában kell elállítani, illetőleg használni, pl. tinktúraként.